 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
||||||||||||
| |
Definíciók
Ez itt néhány olyan fontos definíció,
mely a későbbiekben gyakran elõfordul.
Más definíciók és fogalmak magyarázata
a szövegben, vagy a keretekben található.
Génszelekció
A leginkább elfogadott evolúciós paradigma,
miszerint a szelekciós erõk az egyes génekre hatnak
(és nem az egyedre vagy csoportra). Egyik leismertebb metaforája
szerint (Dawkins) az organizmusok csupán a gének minél
sikeresebb továbbörökítését szolgáló
"túlélőgépek".
Fitness (rátermettség, W):
A genetikai anyag evolúciós képessége a megõrzõdésre.
A génszelekció értelemben jó a fittnesse annak
az élõlénynek, mely sok utód létrehozásával
génjeit nagy számban sikeresen továbbadja a következõ
generációnak. Egyedi fitness
alatt általában az életképes utódok létrehozásának
sikerességét értik. Az inkluzív fitness rokonszelekciót
feltételez, miszerint adott egyed fitnesse a rokonai fitnessétõl
is függ, mivel génjeik részben közösek. A rokonok
reproduktív sikerét segítve (akár a szaporodásról
való lemondás fejében), az egyed fitnesse közvetve
nõhet a rokonokban lévõ génmásolatok
továbbélésével.
Vagyis: Inkluzív W= direkt W (egyedi reproduktív siker)+
indirekt W (rokonok sikere).
Ivartalan (aszexuális) szaporodás (agamogónia)
Ennél a szaporodási formánál nem történik
meiózis és rekombináció, az utódegyed
a szülõ genomját változatlanul és teljes
egészében örökli. Egysejtûeknél jellemzõ
a mitotikus osztódás (apomixis) és a bimbózás.
Többsejtûeknél pl. bimbózás, vagy spórákkal
való szaporodás ilyen,de a növények között
is rengeteg a klonálisan (pl indákkal) is szaporodó
faj.
Ivaros (szexuális) szaporodás (gamogónia)
Itt mindig meiotikus haploid gamétákkal történik
a szaporodás. Ezenkívül rekombináció és
crossing over játszódik le az elõdgenomok között
a meiózis során a zivarsejtképzõdésnél.
Egysejtûeknél a konjugáció az ivaros szaporodási
mód (az egyedek aganyagot cserélnek).
A parthenogenezis vagy szûznemzés gamétákkal
történik ugyan, de itt nem játszódik le megtermékenyítés
és rekombináció, és emiatt aszexuális
szaporodási formának tekinthetõ. Számos taxonnál
elõfordul idõszakosan. Lehet fakultatív, amikor pl.
regionálisan, csak a faj bizonyos populációiban található
meg. Ilyen a haplodiploidia a hártyásszárnyúaknál
(arrhenotokia, a megtermékenyített, diploid petébõl
nõstény, a haploidból hím kel ki) vagy a pajzstetveknél
(teliotokia, a diploid utód hím, a haploid nõstény)
is. Lehet obligát is, mikor a populáció minden egyede
így szaporodik, de ez általában szezonális,
ciklikus, vagy csak a faj bizonyos populációira jellemzõ,
és ideiglenes szaporodási mód. Néhány
taxonnál viszont (pl a Bdelloidea kerekesférgek,
lásd később) több tízmillió
éve fennálló szûznemzõ leszármazási
vonalakat találtak.
| Levéltetveknél a rövid
ivaros nemzedéket, amely során a diploid téli,
tartós peték keletkeznek, követi egy
többnemzedékes szûznemzõ szakasz, mely a
tavaszi-nyári szezonban az egyedszám rohamos
növekedéséhez vezet. Õsszel aztán
újra megjelennek azok az alakok, melyek szexuálisan
szaporodva az ivaros téli petét csinálják. |
A gynogenezis vagy merospermia (pl. Magyarországon
a behurcolt ezüstkárász) a
parthenogenezisnek olyan formája, mikor a fejlõdés megindulásához
szükséges ugyan a spermium (akár más fajtól),
de az csak indukálja a fejlõdést, genomja nem vesz részt
az utódgenom kialakításában. Androgenezis (merogónia)
során viszont csak a hímivarsejt genomja kerül az utódba,
a petesejté eliminálódik.
Rekombináció és crossing over:
A haploid gaméták keletkezése során (meiózis)
a diploid sejt genetikai anyaga széttöredezik, a két szülõbõl
származó homológ kromoszómák anyagot cserélnek,
majd az így létrejött vegyes kromoszómák
véletlenül kerülnek egyik vagy másik gamétába.
Így a létrejött ivarsejtek genetikai variabilitása
nagyon magas fokú lesz.
Fertilitás:
Termékenység, adott idõpontban mérhetõ
reproduktív potenciál. Fertilis az élõlény,
amely termékenyítõképes vagy megtermékenyíthetõ.
|
||||||||||||
